Stresszfelmérés

A munkahelyi stressz, hazai viszonylatban új és a munkáltatók, a munkavállalók, sőt az egész társadalom közgondolkodásába még kevésbé beépült, fel nem ismert problémakört érint, amelyet még számos tévhit is övez.

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 2008. január 1-jétől hatályos módosítása emeli be a munkavédelem törvényi szintű szabályozásába a pszichoszociális kockázati tényezők kezelésének munkáltatói feladatát, egyben meghatározva e tényező fogalmát is.
Így jogszabály írja elő számára, mint kötelezettséget, hogy fel kell mérnie, van –e probléma, az milyen kört érint, milyen intézkedés történt eddig, és ha történt, elegendő-e, és mit kell tenni. Ehhez közreműködőként igénybe veheti a munkavállalók képviselőit, a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosát és külső szakértőket is.

Az azonban már kevésbé ismert a munkáltatók számára is, hogy a pszichoszociális stressz csökkentése érdekében szükséges munkáltatói „intézkedés” jellege, eszköztára – a probléma természete folytán - eltér a már ismert munkavédelmi intézkedésekétől.

Ebben tud segíteni az IDEOTEAM bármelyik munkáltatónak. Amit vállalunk:

• Elkészítjük a vállalati stressztérképet és szükségletfelmérést,
• Feltárjuk a beavatkozási pontokat és megoldásokat,
• Szakmai programokat javaslunk
• Workshopokat, tréningeket, belső oktatási anyagokat készítünk, melyekkel mérhetően csökkenthetők a stressz okozta negatívumok.
• Olyan coping – megküzdési – stratégiákat tanítunk be a munkavállalók körében, melyeknek beépülését rövid és hosszú távon is leellenőrizzük.

Miért van szükség a stressz leküzdésére?:

5 emberből megközelítőleg 1 úgy vélekedik, hogy a munkája nagyon vagy rendkívüli módon megterhelő. Több mint félmillió embernek az a véleménye, hogy olyan szinten ki van téve a munkával kapcsolatos stressznek, hogy attól megbetegedtek. Minden egyes stresszel kapcsolatos megbetegedés átlagosan 29 munkanap kiesést eredményez. Stressz, depresszió és szorongás miatt összesen13.4 millió volt a kiesett munkanapok száma 2001-ben.

Mára már bizonyítást nyert, hogy a munkahelyi stressz kedvezőtlen hatást fejt ki

• Az alkalmazottak elkötelezettségében
• Az alkalmazottak teljesítményében és termelékenységében
• A fluktuációban
• A jelenlétben
• A munkaerő felvételében és megtartásában
• A vevői elégedettségben
• A szervezeti hírnévben
• A lehetséges bírósági eljárások számában

Meghatározhatók azon tünetek, amelyek arra hívhatják fel a munkáltató figyelmét, hogy a munkahelyen ilyen szempontból „baj" van: a nagymértékű fluktuáció, nem szervi betegségekkel járó, többnyire ismétlődő távollétek, határidők csúszása, be nem tartása, fegyelmi problémák, agresszív megnyilvánulások, balesetek, tévedések, munkateljesítmény visszaesése, és a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosának jelzései, aki az időszakos alkalmassági vizsgálatok keretében a korai panaszok, tünetek halmozódását észlelheti.